Már nagyon vártuk ,hogy egy igazi buszos, hátizsákos, erdős, szalonnasütős kirándulásra menjünk az ovodával. Szentendre volt a célállomás, ahol kipróbáltuk a falusi munkákat amik régen voltak. A férfiak fát vágtak ahogy ki is próbáltuk. Az egész napot viszont az koronázta meg, hogy egy pár anyuka a csöpögő eső ellenére és tartva reggeli ígéretüket , szalonnával, virslivel és kenyérrel érkeztek értünk, hogy a végén egy baráti szalonnasütés is legyen. Telki erdőben minden tudásunkat össeszedve, apukák és férjek nélkül, egymást segítve, nyírkos levelekből és fákból végül nagy örömünkre belobbant a tűz és megsütöttük páratlan vacsoránkat. Nagyon büszke voltam a Mamára, mert ügyesen rakta a faleveleket és csinálta a tüzet a lehetetlen időjárás ellenére . Nagyon igyekezett, hogy ne okozzon nekem csalódást, mert tudta, hogy ez nekem nagyon fontos:)
Boldog voltam:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése